Gyalogos Zarándoklat

2013.03.15 14:14

 

Gyalogos Zarándoklat
 
 
2012. július 29-e és augusztus 4-e között ifjúsági gyalogos zarándokalton vehettünk részt az Egyházmegyei Ifjúsági Iroda szervezésében.
Július 29-én indultunk Máriapócsról, az egyházmegyei búcsúról. 15 fiatal vállalta a nehézségeket, hogy egyházmegyénk védőszentjének, Szent Lászlónak, a sírjához imádkozva, énekelve, s olykor csendben zarándokoljunk Nagyváradra az apostolok lován, azaz gyalog. Hátizsákunkba téve, gondjainkat, örömeinket és egyéni szándékainkat, hogy majd letehessük ezeket a nagyváradi Szent László Székesegyház oltárára.
Püspök úr áldásával indultunk a Máriapócsi Bazilikából és Nyírgelsén, Nyíracsádon, Álmosdon, Pocsajon és Biharkeresztesen megpihenve egyre fáradó tagjainkat érkeztünk meg augusztus 3-án Nagyváradra. 
Az olykor kimerítő gyaloglás, a fülledt tornatermekben való alvás, a fárasztó útkeresések, a tűző nap, és az egy lábra jutó vízhólyagok számának rohamos növekedése ellenére a Gondviselés mindig megajándékozott minket, valami apró örömmel. Legyen az éppen a pont jókor érkező kísérőautó a frissítő vízzel, vagy a helyiek vendégszeretete, ami közül kettőt - hármat ki is emelnék a teljesség igénye nélkül. Nyíracsádon őexcellenciája Bosák Nándor püspök úr szentmiséje után, együtt vonulhattunk lovas kocsikon Buzitapusztára, ahol főtisztelendő Tapasztó János esperes úr jóvoltából finom dámszarvas pörkölt várt minket. 
Zarándoktestvéreim számára és számomra is meghatározó emlék maradt a pocsajiak vendégszeretete, ahol főtisztelendő Kanyó Árpád paróchus úr jóvoltából Sinka Miska bácsi és felsége vendégei voltunk a helyi vendégházban. Vendéglátóink slambuccal, népdalcsokrokkal és citerajátékkal kedveskedtek nekünk, így szívben feltöltődve, testileg kicsit erőre kapva készülhettünk az utunk utolsó állomására, Biharkeresztesre, ahol, a Református Idősek Otthona gyülekezeti teremében megpihenve indultunk másnap Nagyvárad felé. 
Szavakkal leírhatatlan az az érzés, amikor megérkeztünk a Bazilikába és leborultunk az oltár elé. Letéve egész utunk fáradalmát és örömét, hálát adva a megérkezésért, s az út alatt kapott számtalan kegyelmi ajándékért, és kérve a kegyelmet,hogy ha hazatérünk tudjunk sugározni valamit abból,amit az út alatt sikerült megtapasztalnunk ebben a szinte családi-baráti körben. Nagyváradon Ervin atya idegenvezetésével városnézésen vettünk részt, s meg csodálhattuk a Körös-parti Párizs nevezettességeit. 
Majd másnap búcsút véve egymástól, talán kicsit kimerülten a 120 km (útkeresésekkel együtt talán 130 km is volt) megtétele után indultunk haza. De biztos vagyok benne, hogy olyan lelki élményekkel, kegyelmekkel gyarapodtunk, melyek nemcsak magunk, hanem környezetünk, barátaink, családjaink, egyházközségeink s egyházmegyénk javára is válnak.
 
Szent László király, egyházmegyénk védőszentje könyörögj értettünk!
Szent Kristóf, a zarándokok védőszentje könyörögj érettünk!
 
 
egy zarándok