Nagyböjti lelkigyakorlat

2014. március 28 – 30-án a Debrecen – Nyíregyházi egyházmegye fiataljainak egy csoportja lelkigyakorlaton vett részt Nyírbátorban, amit Dr. Krakomperger Zoltán atya vezetett.

A lelkigyakorlat fő témája a paradicsom-keresés, s a hozzá vezető út megtalálása, megtartása, s az azon való járás volt. Nincs hely, hogy kifejthessem kellő részletességgel a gondolatmenteket, az elmélkedések által belém plántált gondolatcsírákat, amiket majd a hétköznapokban kell használnom, hogy megmaradhassak. De mégis három apró foszlányt, magot megosztanék ezekből. Ezek olyan részletek, melyek rám akkor nagy hatással voltak, s a cikk írása közben is (jegyzeteimet átolvasva) fontosnak, s meghatározónak tartok a nagyböjt további megélése szempontjából, sőt azon túl mutatva egyfajta irányfényként próbálom őket értelmezni az életben. Nem új dolgokról van szó, csak olyan észrevételekről, melyek számomra új megvilágítást nyertek, s így fontossá váltak, lekerült róluk a több éves por:

Futunk a cél felé, aki maga az Isten. Egyedül futjuk meg a pályát a cél felé, s vannak, akik visszahúznak, őket el kell hagyni, de van társam is, aki velem fut, nem húz vissza, aki ragyogtat.

Az Isten az embert önmagam felé a vágyai útján mozgatja (a vágyak csupán eszközök az úton, s nem maga a cél!)

Mindenben Isten legyen a középpontban! (De nem szabad a másiktól elszigetelődni!)

Nem tudom, mit hoz a jövő, de érdemes ezek alapján rendezni életünk útját.

Láda Gergely