„Aki szelet vet, vihart arat.”

2015.01.18 17:48

2015. január 7-én a párizsi Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségében történt vérengzés tizenkét ember életét követelte. Az alábbiakban Varga János plébánosnak a párizsi brutalitásra írt jegyzetét olvashatjuk.
Izrael, mint történetében oly sokszor, a környező népek vallási szokásainak felvételével felhígította az ősatyák hitét. Isten helyett bálványokat imádott. Így volt ez Ozeás próféta idejében is. Ezért korholja őket a próféta és kilátásba helyezi az Asszír Birodalom betörését, majd a zsidó nép fogságát. Ezt mondta: „Szelet vetnek ők, de majd vihart aratnak." (Oz 8,7). Innen eredhet a közmondás.
Ezékiel is így korholta a hamis prófétákat: „Heves szélvihart támasztok haragomban, pusztító záport küldök bosszúmban és jégesőt indulatomban, hogy megsemmisítse. Városaik falait egyenlővé teszem a földdel és napvilágra kerülnek alapjai. Összeomlik, s ti ott pusztultok el alatta. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr." (Ez 13,13-14).
A szabadság természetesen egyike a legnagyobb alapvető értékekeknek. De csak addig tart, ameddig mások szabadságát nem sérti. Nem kellene senkit megsérteni vallás/szabadságában, mert ez minden embert bánt és indulatot kelt a lelkekben.
A zsidóknak mély fájdalmat okoz, ha Ábrahámot, Mózest, vagy szentéletű rabbijaikat, gúnyolják. Ilyen láttán bizony összehúzzák szemöldöküket, s a sértegető nem kerüli el feddő tekintetüket sem, de nem kapják kézbe azonnal a baltát, mert tudják, hogy „nem keletről, nem nyugatról, nem a pusztából és nem a hegyek közül, hanem Istentől jön az ítélet." (Zs75,8).
A zsoltár szerzője, Dávid azt monda azoknak, akik rejtekhelyén fölkeresték: „Ha azért jöttetek, hogy eláruljatok ellenségeimnek, jóllehet semmi gazság nem tapad a kezemhez, akkor atyáink Istene lássa és torolja meg." (1Krón 12,18). A mi vétkeinket is „az Úr kérje számon rajtunk." (Józs 22,23). Tehát az Úr, és senki más...
A keresztényeket lelkük mélyéig sérti, ha legszentebb dolgaikból tréfát űznek. Sérti minden gúnyolódás és káromlás, mint pl. a Mennyi Atya, a Megváltó Jézus, és a mindeneket éltető Szentlélek közönséges pornográf és aljas ábrázolása. Vagy a Szentatya és az Egyház tanításának kifigurázása, gyalázása és megvetése, mint a Charlie Hebdo szatirikus karikatúrái, melyeken méltán felhorkant a világ jobb ízlésű és érzésű fele. – De mit tehetünk?
Megbocsássunk? – Kinek? Hát bocsánatot kért már valaki tőlünk, vagy bárkitől? Csak annyit ismertek be a lap munkatársai, hogy nem kímélték a kereszténységet és a zsidóságot sem, amikor a szélsőségességről és az intoleranciáról volt szó.
Haragudjunk? Jézus azt mondta, hogy állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart. (Mt 5,22b).
Toroljuk meg? De hisz Jézus eltörölte a „szemet szemért, fogat fogért" törvényt, a visszatorlás jogát, vagyis a bűn és bűntetés egyenlőségének törvényét. (Mt 5, 38a)
Gyűlölködjünk? Az Úr azt mondta, hogy szeressük ellenségeinket és imádkozzunk értük. Így leszünk fiai Mennyei Atyánknak, aki felkelti a napját jókra is, gonoszokra is, aki egyformán megáztatja az igaznak és a bűnösnek a földjét. Ha csupán azokat szeretjük, akik minket is szeretnek, ezért nem jár jutalom. Számunkra az a parancs, hogy legyünk tökéletesek, mint ahogy tökéletes a mi Mennyei Atyánk is. (Mt 5,43-48).
Ítélkezzünk? De hiszen akkor minket is ugyanolyan mértékben fognak megítélni. Még a szálkát sem kell kihúzni más szeméből, amíg a mienket is szúrja. Ítélkezésről szó sem lehet, amíg nem vagyunk olyan tökéletesek, mint a Mennyei Atya. (Mt 7,1-5).
Marad az imádság. Értük és mindenkiért- Gyilkosaiéért is. Ahogy Jézus is mindenkiért odaadta az életét. – Emberi életet pedig csak az vehet el, aki adni is tud.

Varga János római katolikus pap