A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Ifjúsági Irodája Ifjúságpasztorációs Konferenciát rendezett november 22-én Nyíregyházán az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézetben. A konferencián Gábor Miklós MKPK Ifjúsági Bizottság irodavezetője: „Az ifjúságpasztoráció helyzete és lehetőségei hazánkban", valamint dr. Magyar Zoltán a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Gazdaságtudományi Karának docense: „Hogyan alkalmazhatóak a menedzsment módszerek az ifjúságpasztorációban?" címmel tartottak előadást.
Tóth László nyíregyházi plébános az Egyházmegyei Ifjúsági referens köszöntő beszédében közös gondolkodásra hívta a jelenlévő papokat, iskolavezetőket, közösségvezetőket, arra keresve a választ, hogyan lehetne hatékonyabban keresztény szellemben nevelni az ifjúságot.
A tartalmas délelőttön Gábor Miklós országos egyházmegyei tapasztalatait átadva, elsőként az alapokra, az Egyház tanítására irányította a figyelmet, kiemelve annak legfontosabb feladatát, az evangélium továbbadását.
Mit gondolnak a pápák a fiatalokról? Az előadó II. János Pál -, XVI. Benedek- és Ferenc pápa fiatalokkal kapcsolatos megnyilatkozásaira is emlékeztetett.
„Ti vagytok a világ jövője, ti vagytok az egyház reménysége, ti vagytok az én reménységem." - mondta II. János Pál pápa, aki már fiatal papként felfedezte az ifjúkor lényegét, és pápává választásakor is először a fiatalokhoz szólt. A fiatalok végig követték őt, szenvedésének utolsó óráiban is mellette virrasztottak.
XVI. Benedek pápa a hitre helyezte a hangsúlyt. Felszólította a fiatalokat, hogy tanuljanak katekizmust, szánjanak időt a megvitatására, cseréljék ki gondolataikat. Benedek pápa lehetségesnek tartotta korunkban a jóra nevelést, a jó és a rossz megkülönböztetését, a világos látást.
Ferenc pápa szolgálatának kapujában a 2013-as riói világifjúsági találkozón félelem nélküli missziós küldetésre indította a fiatalokat.
Gábor Miklós ezután arra kereste a választ, hogy mi történt a hazai ifjúsági és civil közéletben a rendszerváltás óta. Számtalan szervezet, lelkiségi mozgalom segíti a fiatal csoportok életét, de nincsenek könnyű helyzetben. Az ifjúság 2-3 évente kicserélődik az iskolaváltásnak köszönhetően, közben számtalan hatás, többek között társadalmi hatások, a vallási szabad piac kihívásai éri őket. Pontosan ezek miatt nem lehetnek elvárásaink a fiatalokkal szemben. A pasztorális módszereket át kell formálni hozzájuk igazodva, amelyek nem lehetnek egyirányúak. Az „Y" és a „Z" generáció nem fogadja el a tekintélyi vezetést, ők párbeszédet igényelnek. Előttük a tekintélyt a tudás birtoklásával lehet kivívni. Nagy kihívást jelent tehát az, hogy vonzóvá kell tenni számukra az evangéliumot. Kiemelt szempont a „majdnem kortárs" vezetők szerepe is, fontos, hogy a saját generációjuk szólítsa meg őket.
Az előadó utalt arra is, hogy az utóbbi években számszerűen megnőtt a katolikus iskolák száma, amelyek módosították a az ifjúságpasztoráció mozgásterét. Az iskolák kiemelik a diákokat a plébániák mozgásköréből. Amikor a fiatal befejezi az iskolát már nem tartozik az iskolához, de a plébániához sem. A konferencián jelen lévő Megyesi Mária iskolavezető (Szt. Imre Gimn. - Nyíregyháza) erre reflektálva elmondta, hogy az iskola minden lehetőséget megragad, hogy a diákokat visszairányítsa a plébániák életébe (szentségekhez járulás stb..)
Menedzsment a pasztorációban
Az ifjúság pasztoráció hogyanjára adta meg a választ Dr. Magyar Zoltán előadó. Lehet-e alkalmazni a menedzsment filozófiáját és módszerét a pasztorációra? – tette fel a kérdést, majd válaszként párhuzamot vont a menedzsment és a pasztoráció között. Az ifjúság pasztoráció is használ erőforrást, ezekkel gazdálkodni kell. Majd idézte a KEK (Katolikus Egyház Katekizmusa) sorait, „Az Isten utáni vágy az ember szívébe van írva." A „probléma" tehát megvan, csak ki kell azt elégíteni –tette hozzá Magyar Zoltán.
Evidencia helyett példa
A „terméket" tehát már nem kell kitalálni, csak tudni kell formába önteni. Fontos az érték elemeinek (szentségek, böjt, közösség, stb...) életstílusba illesztéséből származó előnyök hiteles kommunikálása. A fiatal azt kérdezi: „Miért lesz ez jó nekem?" A fiatalok nagyon kritikusak, nem bölcsességekre, evidenciákra, hanem követhető példákra, példaképekre várnak. Ebből kell kiindulni. Fontos a vezető hitelessége, elköteleződése, személyisége, meggyőződése, siker orientációja, kompetenciája, tapasztalata. Ha az jó, akkor a fiatalok követni fogják. Vezetőnek nem születni kell, azzá is lehet válni.
Ezután az előadó vázolta, hogyan lehet alkalmazni azokat az eszközöket, amelyeket a menedzsment kínál.
A világ élményorientált lett
Magyar Zoltán szerint a katolikus egyháznak figyelni kell a világ élményorientáltságára. Megváltozott a célcsoport életstílusa is. A fiatalok jellemző időtöltése a pénz elköltésének módja. Multiopcionalitás (sokféle választási lehetőség) veszi őket körül, jellemző rájuk a bizonytalanság, a kishitűség, a kiszolgáltatottság. A 2012-es országos felmérés adatai szerint sokan foglalkoznak az öngyilkosság gondolatával is. A fiatalok „éhesek" arra, hogy ezek a problémák megoldódjanak. Mindebben csak folyamatos kommunikációval tudunk segíteni (blog, e-mail, phone, contact, meeting, relations) és PR stratégia is szükséges a megfelelő arculat kialakításához.
Végül az előadó kiemelte: egy szervezet megváltoztatásakor nem az a feladat, hogy hogyan találjunk ki új módszereket, hanem hogyan szabaduljunk meg a régitől.
A konferencia kötetlen beszélgetéssel, az elhangzottak megvitatásával folytatódott, végül Szentségimádással zárták a találkozót.
Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
