A fiatalok már nem abba az étterembe járnak, ahol mi főzünk
A fiatalok már nem abba az étterembe járnak, ahol mi főzünk
Hogyan próbálja az egyház elérni az embereket, a fiatalokat? Mire lehet még használni az internet világát? Szűcs Sándor református lelkész ezekre a kérdésekre kereste a választ az Online misszióról szóló előadásában január 29-én a debreceni Szent József Gimnáziumban.
„Egyik pénteken egy chatszobában beszélgettünk hármasban egy fiúval és egy lánnyal. Amikor el akartunk köszönni egymástól, a fiú elkezdett könyörögni, nehogy otthagyjuk őt, beszélgessünk még vele. Később a lány elment aludni és én beszélgettem tovább. Majd eljött a reggel és én akárhányszor ki akartam lépni, a fiú mindig könyörgőre fogta, nehogy otthagyjam, így hát beszélgettünk tovább. Eltelt az egész nap, estére már nagyon fáradt voltam, de még akkor sem engedett el. „Nehogy itt hagyj, beszélgessünk tovább” – folyton csak ezt hajtogatta. Péntektől vasárnap estig nonstop, megállás nélkül chateltem (interneten írtam) vele. A gép előtt ettem, és gyakorlatilag mindenről beszélgettünk. Vasárnap este végül elkérte a telefonszámomat, és én beájultam az ágyba.
Hétfőn felhívott telefonon és döbbentem hallgattam mi történt vele. Elmondta, amikor péntek este hazament a munkából akkor mondta meg a felesége, hogy a két éves kislányukat aznap elütötte egy autó és meghalt. Ő biztonsági őrként dolgozott, fegyvere is volt. Amikor megtudta a hírt nagyon megverte a feleségét, aki kórházba is került. Majd hozzátette, elhatározta, keres egy chatszobát, ott elbúcsúzik az emberektől, mielőtt fejbe lövi magát. Akkor találkoztunk mi, és azért könyörgött folyton, hogy ne hagyjuk abba a beszélgetést, mert tudta, ha én kilépek, akkor ő megteszi, amit tervezett. Ezután megköszönte, hogy megmentettem az életét. Legközelebb eljött az istentiszteletre a gyülekezetembe, és kialakult köztünk egy valódi barátság.
A fiatalember élete azon múlt, hogy beszélgettem vele virtuálisan. Utána kezdett el járni rendszeresen a gyülekezetbe”.
online-ról offline-ra
Szűcs Sándor lelkész egy másik esetről is beszámolt az előadáson, elmondta, hogyan talált rá az ő közösségére egy fiatal lány. A kereső lány általánosságban hallott a kereszténységről és elhatározta, hogy csatalakozik valamelyik közösséghez. Megnézte a lap.hu weboldalt, ahol több gyülekezetet is talált. Miskolcon mintegy 100 gyülekezet működik, ebből hat közösségnek van internetes weboldala, a látogató tehát ez alapján döntött, vagyis az interneten választotta ki, hogy melyik közösség fogja őt érdekelni.
Mi ebből a tanulság? Tudomásul kell vennünk, hogy megváltozott a világ körülöttünk és hatással van az online az offline-ra.
Csak az élő hitünk látható
Ezután az előadó az életének a megtérése előtti időszakát mutatta be. Elmondta, gyűlölte az embereket, 18-19 éves koráig nem állt szóba a saját szüleivel sem. Égnek álló haja volt, az arca fehérre, a szeme feketére volt festve, az emberek kikerülték az utcán. Nem volt barátja, baráti közössége, nem volt szerelmes, nem köszönt senkinek. Nagyon okosnak gondolta magát, mert egyedül lévén, naponta elolvasott egy könyvet. Régésznek készült és mindent elolvasott, amivel gyarapíthatta ismereteit.
Ekkor találkozott egy asszonnyal, aki 17 éves korában a vonat alá ugrott és a vonat levágta mindkét lábát. A nő később felépült, megtért, férjhez ment, született három gyermeke, akiket szépen felneveltek, kitaníttattak. Egyszer ez az asszony azt mondta a „fehérre mázolt” Sándornak: „Nézz rám, a te szemedben egy nyomorék vagyok, de inkább éljek lábak nélkül Jézus Krisztussal, mint egészségesen nélküle.” Sándor ebben a családban találkozott először élő hittel, és egy évre rá meg is tért. Az élete megváltozott, onnantól kezdve szerette az embereket, segítette a szegényeket, hirdette az evangéliumot a kocsmákban is, misszionált, hogy az Istentől távol élők megtalálják az élő Istennel való közösséget.
A misszió kommunikáció. Amikor kommunikálunk, egy üzenetet adunk át. Ezt on-line felületen (interneten) is meg tudjuk tenni. Az offline kommunikációról pedig akkor beszélünk, amikor személyesen is találkozunk.
A web 2.0 (facebook, az e-mail, stb…) átvette az offline csatornát. Nem beszélve arról, hogy ma már web 3.0-nál tartunk, ahol az információ már személyre szabott. 18-60 évesek 56 %-a minden nap aktívan használja az internetet. A 18-24 éves korosztály 45 %-a ma már e-mail-t sem ír, csak posztol.
30–40 évvel ezelőtt még papír alapú leveleket küldtünk egymásnak, eltelt tíz év, és e-maileket váltunk, újabb tíz év múlva pedig már csak posztolunk.
Amíg papírra írtuk a levelet, addig volt egy folyamata a kommunikációnak, mert amit írtunk, azt volt időnk átgondolni. Az e-mailnél ez az idő lecsökken, a posztolásnál pedig már nincs gondolkodás. A teljes magyar lakosság 46 %-a fent van a facebook oldalon, ők átlag naponta 3 órát töltenek a neten. A fiatalok még több órát vannak online felületen. Egy átlagos felhasználónak 250 ismerőse van a facebookon, akikkel havi 90 tartalmat oszt meg. 77 %-uk már okostelefont is használ.
Misszió számokban
Egy 100 tagú olyan közösségből, amely misszionálni szeretne és elkötelezett arra, hogy Jézus Krisztus evangéliumát hirdesse, 46-an facebook felhasználók, akiknek 10 500 ismerőse van. Egy száztagú gyülekezet közel 100 000 üzenetet generál minden egyes hónapban. Az online misszió tétje az, hogy ez a havi 100 000 üzenet miről szól. Viccről, szórakozásról stb. szóló oldalakat posztolnak, vagy számunkra értékes üzenetet.
Már minden fiatal használ okostelefont, csak mi nem. Így nem tudjuk elérni az online generációt, a fiatalokat, akik az összes szabadidejüket ott töltik. Az egyháznak nem szabad elzárkózni a technológiai fejlődéstől. Gyakorlatilag már mindenki megtanulta használni, ott kommunikálunk, ott vásárolunk, de a legfontosabb üzenet, az Istennel való közösség, hiányzik róla.
A fiatalok már nem abba az étterembe járnak, ahol mi főzünk
Az online misszió egy gyülekezet számára azt jelenti, hogy egy szeletét nagyon tudatosan töltsük meg azzal az üzenettel, ami másoknak az életét megmentheti. A harminc év alatti generációt már nem tudjuk másként megszólítani, ezt tudomásul kell venni az egyházaknak. Ők már máshol szerzik az információjukat, nem hagyományos módon. Ők már más étterembe járnak, nem ott, ahol mi főzünk. Ha nem vagyunk hajlandóak frissíteni a menüt, akkor teletömik magukat mindennel. Ez az online missziónak a tétje. Online azokat az ismerősöket tudjuk megszólítani, akikhez valamilyen halvány kötődésünk már van, így van némi létjogosultságunk ahhoz, hogy beszéljünk hozzájuk.
Miért nem tesszük meg?
Jézus Krisztus meghalt értünk, az életét adta, hogy megváltson bennünket. Nem kell mindenkinek prédikálni, igét hirdetni, de a gyülekezet minden tagjának egy-egy fogaskeréknek kell lennie a nagy gépezetben. Ha egy gyülekezet ilyen, akkor nem kell attól félni, hogy bezárják a templomokat, mint ahogy ez a nyugati országokban tapasztalható.
Mindannyian az egyetemes papság részei vagyunk, ami azt jelenti, hogy mindenki felelősséggel tartozik mások üdvösségéért.
A misszió egy értékesítési folyamat. Van egy értékes üzenetem, „termékem”, és ezt kell eladni. Ez a termék gyógyír nemtől, kortól, nemzetiségtől függetlenül minden ember problémájára. A világon ez mindenütt elérhető, kétezer éves garancia van rá, és ráadásul ingyenes. Önkéntes, lelkes értékesítési hálózattal rendelkezik, ahol az emberek égnek a vágytól, hogy ezt a terméket továbbadják másoknak. Ez a termék a Krisztussal való közösség. Ennek ellenére egyre jobban csökken a hitüket gyakorló keresztének száma.
Mi kell ahhoz, hogy ezt a terméket értékesíteni tudjuk? Valódi érték. Három dolgot értékesítünk: az Istennel, önmagunkkal és a közösségünkkel való közösséget. Az emberek először velünk fognak találkozni. Nekünk kell nagyon értékesnek lennünk.
Vonzóvá kell tenni életmódunkat
Ha vonzóak vagyunk, jó ügynökei vagyunk Istennek, akkor mások kíváncsiak lesznek arra, hogy hol vannak még hozzánk hasonló emberek, és rátalálnak a közösségre.
A felekezeti közösségeknek olyan honlapra, online jelenlétre van szükség, amely meg tudja fogni a látogatókat. 7 másodperc időnk van arra, hogy meggyőzzük a szörfölő, a digitális tartalmakat szemmel végigszkennelő látogatót arra, hogy értékesek vagyunk. Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor máris megy tovább.
Mi kell ahhoz, hogy valaki visszajöjjön a honlapunkra? Tartalom. És mikor lesz tartalmas egy honlap? Akkor, ha tartalmas az a közösség, akié a honlap. Mi kell a jó online misszióhoz? Egy jó offline gyülekezet. Mert lehet egy nagyon szép kirakatunk az online felületen, de ha az igazi közösségünk mást mutat, akkor a látogató hamar odébbáll. Sajnos, sok esetben tapasztaljuk, hogy egy idegen betér a vasárnapi szentmisére, és anélkül megy haza, hogy valaki szólt volna hozzá. Az ilyen közösség nem vonzó. Hol az a nagy szeretet, törődés a nem hívő emberekkel? Erre nagyon kell vigyázni. Aki a mi online felületünket választja, vagy valóságosan is eljön a közösségünkbe, az felkínálja önmagát: itt vagyok, mutassátok meg az Isteneteket. Ha csak egy ilyet is elszalasztunk…
A Szűcs Sándor előadásairól készült, diákoknak és felnőtteknek egyaránt szóló videók megtekinthetőek a www.dnyem.hu oldalon.
Kovács Ágnes